1968-ban alapító tagja volt a Vastaps, majd a később legendássá váló Kex együttesnek. 1971-ben az akkori NSZK-ba menekült. Essenben grafika szakra járt, majd a düsseldorfi Kunstakademián festészetet, szobrászatot és grafikát tanult. Európai mércével nézve is jelentős életművet hozott létre, melyet Magyarországon is bemutatott.

Friedmann Endre néven született Budapesten egy zsidó családban. Haditudósítóként vett részt az 1936-os spanyol polgárháborúban, az 1938-as japán-kínai háborúban, a II. világháború észak-afrikai és olaszországi hadjárataiban, a normandiai invázióban, és 1950-ben az izraeli harcokban. A spanyol polgárháborúban készült A milicista halála című képe és a normandiai partraszállásrol készült sorozata tették világhírűvé. Az indonkínai háborúban fotózva egy taposóaknára lépve lelte halálát. „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel.”

Szülei süketnémák voltak, így az első kifejező eszköz, amivel találkozott, az a jelnyelv volt. Klasszikus balettet ,néptáncot és modern táncot tanult, magyar mesterének Jeszenszki Endrét tartja. 1982-ben hagyta el Magyarországot és Párizsban telepedett le. 1989-ben alapította meg a Compagnie Pal Frenak kortárs tánctársulatot, amellyel világhírnevet szerzett és bejárta a világot.

Univerzális tehetségként indult, miután 16 évesen már a Zeneakadémián tanult hegedülni, de felhagyott vele, amikor felvették a Budapesti Műegyetem Építészmérnöki Karára. 1943-ban államellenes tevékenysége miatt elítélik, majd ’44-ben sikerül megszöknie a büntetőszázadból. 1950 januárjában elhatározza, hogy disszidál, de a határ közelében elfogják, így újra börtönbe kerül. Az 1956-os forradalom után Nagy-Britanniába menekül. 1957-76 között a BBC magyar adásának munkatársa.

Budapesten járt kereskedelmi iskolába, majd újságíróként dolgozott. Filmkritikákat és filmelméleti cikkeket írt, ezután 1914-től rendezőként dolgozott. A Tanácsköztársaság bukása után, 1919-ben Bécsbe, majd Hollywoodba költözik, de az igazi áttörés Nagy-Britanniába költözése után jött el. Testvéreivel megalapítja a London Films nevű filmstúdiót, mely sikerfilmeket gyárt. Korda volt az első filmrendező, akit lovaggá ütöttek.

1935-ben született Csikvándon. 1956-ban férjével és lányával Svájcba menekült és ott telepedett le. Kizárólag francia nyelven alkot, magyarul megjelent művei fordítások. Korai magyar versei soha nem jelentek meg. Később színdarabokat és rádiójátékokat is írt, mégis sikerét regényeinek köszönheti. „Több mint harminc éve beszélek, húsz éve írok is franciául, de még mindig nem ismerem. nem beszélem hiba nélkül, és csak a szótár gyakori használatával tudok rajta helyesen írni. Ezért hívom a francia nyelvet is ellenséges nyelvnek.

Közepiskolás korától újságírónak készült, több cikke is megjelent napilapokban. Húszas évei elején már színházakban játsszák a darabjait, 1908 után pedig külföldön is sikeres lesz. Leghíresebb műve A Pál utcai fiúk c. ifjúsági regény. Az első világháború idején Gallíciában haditudósító. A ’20-as, ’30-as években könnyed színdarabjai kora egyik leghíresebb színpadi szerzőjévé emelik. 1937-ben Svájcba, majd ’39-ben New-Yorkba távozik, ahol forgatókönyveket és színdarabokat irt.

Salgótarjánban született zenész család gyermekeként. Kiskorától fogva édesapja volt a példaképe. Zenéjére nagy hatással voltak a roma hagyományok és a flamenco, éppúgy, mint a klasszikus gitárzene és a jazz. 1988 óta Berlinben él. Végigturnézta a világot, többek között olyan művészekkel lépett fel közösen, mint James Moody vagy Bobby McFerrin.

1917-ben orvosi oklevelet szerzett, majd az első világháborúban medikuskent vett reszt. A háború után külföldön tanult. Klébersberg kultuszminiszter kérésére 1931-ben hazatért és 1945-ig a szegedi tudományegyetem professzora volt. Ebben az időszakban dolgozza ki a paprikából kiinduló C-vitamin gyártás módszerét, amiért megkapta a Nobel-díjat. 1947-ben az Egyesült Államokba költözik, de folyamatosan kapcsolatot tart Magyarországgal.