2. CIKK: EMELKEDŐ ÓCEÁNOK

00002.jpg

- 125 ezer évvel ezelőtt a tengerszint magasabb volt, mint most. Ha én most el akarok menni a Maldív-szigetekre, aminek a legmagasabb pontja három méter, meddig tehetem még meg?

Sietni kell, ha el akarunk jutni a Maldív-szigetekre, mivel mindenképpen emelkedik a tenger vízszintje. A megfigyelések szerint, körülbelül száz év alatt közel húsz centiméteres volt az emelkedés. Ezt a tengerszint-emelkedést elsősorban a hőtágulás okozza, vagyis az, hogy a melegebb víznek nagyobb a térfogata. Ez nem jelentős, egy pohár víznél észre nem vennénk, de ez hozzávetőleg azt jelenti, hogy ha a Föld átlagosan 3,8 km mély vize egy fokkal melegedne, akkor az 3,8 méter tengerszint-emelkedést jelentene, és akkor még csak egy foknál vagyunk. Szerencsére viszont eddig biztosan és mindenhol csak a felső háromszáz méterben lehet kimutatni a melegedést. Igaz számos helyen már háromezer méterig is eljutott ez a melegedési hullám, de ez lokális helyzet és természetesen nem vonatkozik a teljes víztömegre.  Becslések szerint 2100-ra – a mostani állapothoz képest -   úgy 50-60 centiméter közötti tengerszint-emelkedés várható.

- Van-e valamilyen másik fontos tényezője a tengerszint emelkedésének?

Igen, ez a szárazföldi jégnek az olvadása. Ez az olvadás egy jóval lassúbb folyamat, szóval itt is elképzelhető egy több száz éves késlekedés azután is, hogy a hőmérséklet már nem emelkedne. Miért különböztetjük meg a szárazföldi jeget? Hát azért, mert Archimédesz törvénye értelmében az úszó jéghegyek olvadása nem emeli a víz szintjét, ugyanúgy, mintha egy whiskys pohárba bedobunk pár jégkockát, megvárjuk, míg elolvad, ettől a whisky szintje nem lesz magasabb. Viszont a szárazföldi jég – amely a Nyugat-Antarktisz területén van - nem úszik, hanem ül a kontinentális talapzaton, ami egy 200 méternél sekélyebb tenger esetében veszélyes. Erre a jégre nem érvényesül az Archimédesz törvény, de az olvadás igen, így fennáll a veszélye annak, hogy csekély száz év alatt leválik a talapzatról, besodródik északi irányba, az Egyenlítő felé és elolvad. Ha ez így végbemegy, ennek 5 méter tengerszint-emelkedés a következménye.

- Beszéljünk egy kicsit az olvadó gleccserekről, illetve, hogy a magas hegységekben is olvad a hó, például hogy a Kilimandzsáró havát sem lehet már sokáig látni. Ez mennyiben igaz?

Néhány gleccser nagyon erőteljesen csökken, például a Kilimandzsáró jege ilyen, ez teljesen egyértelműen kiderül különböző évtizedek felvételeiből, de majdnem minden gleccser „fogy”. Néhány olyan terület van, ahol a hőmérsékletváltozást kompenzálja a csapadékmennyiség növekedése, tehát nagyobb vízutánpótlást kap a gleccser, mint amennyivel gyorsabban olvad. Kevés ilyen hely van a Földön, az Antarktiszon, például a gleccserek egy része növekszik, egy részük csökken, attól függően, hogy milyenek a csapadékviszonyoknak a melegedést kompenzáló hatása.

- Most nézzük a másik végletet: mi a helyzet az elsivatagosodással?

Az éghajlatváltozásban nem is az a baj, hogy a hőmérséklet emelkedik és a csapadék változik, hanem az, hogy ezek a tényezők néhány sérülékeny helyén a Földnek pár évtized alatt is át tudják alakítani a táj arculatát és ezzel együtt az élhetőségét, a fenntartható hasznosítását is. Ilyen térség például a Szahel-övezet, amely a Szaharától északra helyezkedik el, és a hetvenes évektől kezdődően megfigyeltek egy nagyon jelentős kiszáradást, amelynek egy része mindenképpen éghajlati jellegű. Az elsivatagosodást viszont szerencsésebb lenne „szárazodásnak” hívni, mivel egyes területeken nem alakultak ki sivatagok, csak sokkal szárazabb területek. A szárazabbá válás egyértelműen fennáll a Kárpát-medencében is, legalábbis a növényzet számára fontos vegetációs időszakban, amikor a kevesebb csapadék, magasabb hőmérséklet és a megnövekedett napfénytartalom egyértelműen eltolta a vízmérleget negatív irányba. Látható a talajnedvesség csökkenése, a Balaton vízmérlegének romló tendenciája, ez a szárazabbá válás Magyarországon jellemző és az előrejelzések szerint ez folytatódik.

- Más helyeken a megnövekedett csapadékmennyiség okoz gondot. Ez minek köszönhető?

A változások közül a csapadék alakulása a leginkább kétarcú. Ezeken a területeken is, ahol átlagosan csökken a csapadék, különösen a nyári időszakban, fennáll, hogy néhány napon át, vagy akár csak néhány órán át, növekvő mennyiségű csapadék hull a korábbiakhoz képest. A nagy csapadék egy szélsőséges időjárási esemény, és az éghajlatváltozás segíti ennek a szélsőségnek a kialakulását, nemcsak a szárazabbá válás, a hosszabb aszályok kialakulását, de sajnos a hirtelen lehulló csapadék mennyiségét is. A megfigyelések és modellszámítások szerint is egyértelmű, hogy óriási nagy területeken csökken az összcsapadék, de ezen belül, azokon a napokon, amikor hajlandó esni, akkor több hullik, rövid időn belül. Lerövidül a csapadékos napok száma, könnyebben áll össze egy csapadék nélküli aszályos időszak, ami azért nagy baj, mert dombvidékeken, hegyvidékeken, az Északi-középhegységben, de Baranyában is megfigyelhető volt, hogy villám-árvizek törnek ki, amelyek akár néhány óra alatt eláraszthatnak egy olyan falut, ami egy vízgyűjtő terület völgyében helyezkedik el, és a kis patakocskából, gátakat áttörő, hidakat elsodró, embert és állatot veszélyeztető folyam alakulhat ki.

- A klímaváltozást, és ezen belül az üvegházhatást mennyire befolyásolja az esőerdők irtása? Mi lenne akkor, ha egy bulldózerrel letarolnánk a brazíliai esőerdőt?

Az erdők kiirtása körülbelül 20-30 százalékkal járult hozzá eddig a változásokhoz. Manapság is évente egy Belgiummal azonos méretű erdőterület pusztul el a Földön. Valószínűleg ez a helyzet a későbbiekben javulni fog. Nem azért, mert a szegény országok kevésbé irtanak, hanem azért, mert a tehetősebb országok éghajlati és más szempontokból erdőket telepítenek.

- Hogyan járul hozzá az erdő a légkör üvegházhatásához?

Ha sok erdő van, az sok szén-dioxidot tud lekötni, elnyelni a kibocsátott többletből is akár, ezáltal csökkenteni az üvegházhatást. Azonban, ha elpusztul az erdő és utána még fel is használják, akkor, amikor elpusztul, már nem tud többet elnyelni, amikor pedig felhasználják, elégetik, és ugyanúgy szén-dioxid keletkezik belőle.



A Jövőkerék Közhasznú Alapítvány azt a hosszú távú célt tűzte maga elé, hogy hozzájáruljon a környezettudatosabb lakosság kialakulásához.
SZERKESZTŐI BELÉPÉS

Energiaközpont Nonprofit Kft. www.energiakozpont.hu   Nemzeti Fejlesztési Ügynökség www.nfu.hu