- Az előző részekben áttekintettük, hogy milyen lehetőségek vannak a kibocsátás mérséklése, sőt a felmelegedés megállítása érdekében. Ön szerint ezek az eléréséhez mennyi időnek kell eltelnie? Megfordítva, mennyire legyünk „gyorsak” a cselekvésben?

Sorozatunk elején jeleztem, hogy a végcél a drasztikus felmelegedés elkerülése. A legutóbbi mexikói találkozóján az Éghajlatvédelmi Keretegyezmény (1992) aláírásában Részes Felek 16. tanácskozásán megállapodtak abban, hogy ezt a maximálisan megengedhető melegedési mértéket +2 Celsius fokban rögzítik. Ez egy bölcs óvatosság, hiszen 3 Celsius foktól kezdve már bekövetkezhetnek azok a vissza nem fordítható folyamatok, amikről már tettünk említést. Persze a melegedés addig is sokkal több kárt okoz, mint hasznot, hiszen a tengerszint emelkedése minden második földlakóra közvetlen hatással van. Ahhoz, hogy a globális melegedés biztosan a 3 fok, sőt lehetőleg a 2 fok alatt maradjon, már 2020-ra meg kell állítani a kibocsátások jelenlegi növekedését és azokat csökkenésbe kell fordítani.

- Tudjuk, hogy az EU ezen a téren is élen jár, más ország-csoportokat is csatlakozásra bíztatva. Mik is az EU konkrét vállalásai a kibocsátás-mérséklésben?

Már a megújuló energiaforrások arányának 20 %-ra növelése is ezt célozta. Folytatódik a lista azzal, hogy az elsődleges energiafelhasználást is 20 %-kal csökkenti az Unió, mégpedig országonként azonos arányt megkívánva és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyiségét is 20 %-kal kell csökkenteni, ugyancsak 2020-ra. Mindezek végrehajtására az országok külön-külön megoldásokat dolgoznak ki, kivéve azt a közös elvárást, hogy az üzemanyagok 10 %-át bio-alapú üzemanyagból kell az autókba keverni.

- Mi a helyzet hazánkban ezeknek az elvárásoknak a teljesítésével?

A megújulók 20 %-os elvárása meglehetős terhet jelent. Látszólag kisebb lenne a gond az üvegházgázok 20 %-os csökkentésével, hiszen ez a rendszerváltás után a nehézipar leépülésével bőségesen megoldódott. Az 1980-as évekhez képest több mint 30 %-kal csökkent a kibocsátás. 2008 decemberében viszont az EU úgy határozott, hogy a korábbi átalakuló gazdaságú országokban ezt a fajta csökkenést nem fogadja el tudatos mérséklésnek, pontosabban nem az 1990-es, hanem a 2005-ös évet tekinti viszonyítási alapnak és az EU egészében addigra végbement 8 %-os csökkenést minden országra érvényesnek tekinti, vagyis 2005-höz képest minden országnak még 12 %-ot csökkentenie kell a saját kibocsátásán. E feladattal tudomásom szerint az új kormány is szembenézett, létrehozta az átszervezett intézményrendszerét és az ismert rövid távú nehézségek közepette is igyekszik ennek megfelelni.

- Hazánk gazdasági vagy éghajlati értelemben különböző régiói mit tehetnek a megváltozott éghajlati hatások csökkentése érdekében?

A korábbi részekben felsorolt lehetőségek közül minden régió más-más arányban tud választani. A Tisza vidékén például van néhány vízi erőmű. A szél a Nyugat-Dunántúl északi részén fúj a legegyenletesebben, napenergia viszont az ország közepén, annak déli megyéiben áll rendelkezésre. A geotermális energia a mélységekben ugyancsak elég jelentős különbségeket mutat. Ugyanakkor az ipari háttér, ami a potenciális lehetőségeket megvalósítja, nagyjából országos, sőt – az eszközök terén – multinacionális jellegű. Egészen egyéni lehet ugyanakkor a vállalkozói háttér, az ilyen jellegű tudás, hajlandóság, a tőke- és munkaerő jelenléte, stb. Ezekben inkább az egyes települések lehetőségei terén vannak nagyobb eltérések.

- A városok és a kisebb települések mit tehetnek a megváltozott klimatikus hatások ellen?

Itt válasszuk ketté az időjárás szélsőségeihez és ezek változásához való jobb alkalmazkodást, illetve a kibocsátások mérséklésében való részvételt. Először is az utóbbiról szólnék, ahol például a szelektív hulladékgyűjtéssel segíthetik az anyagok többszöri felhasználását. Ezen kívül saját anyagi forrásból segíthetik, támogathatják a lakóházak hőszigetelését pl. kedvező kölcsönökkel, vagy a költségek egy részének átvállalásával. A városi tömegközlekedés jobb szintjének a biztosítása is segíthet, persze csak akkor, ha a járműpark eléggé korszerűek. Van néhány jó példa kisebb lakótelepek megújuló energia alapú fűtésére is. A vállalkozások segítése is számításba jön például adókedvezményekkel. Az önkormányzati épületek fűtésének és szigetelésének a korszerűsítése a konkrét megtakarításon túl, jó példát is mutathat. A falvak, városok ilyen megoldásait néhány év óta az ún. Klímabarát Települések összefogása is segíti, amiről a http://klimabarat.hu/ honlapon találunk részleteket. Lényeges momentum még, hogy a településeken elérhető legtöbb eredmény nemcsak a klímaváltozás mérséklését, de általában a fenntartható fejlődés követelményeit is segíti.