Bevándorlók Magyarországon

A hazánkba érkező külföldi állampolgárok több, mint kétharmada magyar nemzetiségű. A külföldiek aránya viszonylag stabil, 1-2 százalék között mozgott az utóbbi évtizedben. A népszámlálás adatai szerint a hazánkban élő külföldiek áltagos életkora alacsonyabb, iskolai végzettségük átlagos szintje pedig magasabb, mint a hazai népességé (Forrás: KSH).

Hazánk a II. világháborútól a rendszerváltásig kibocsátó ország volt, azaz nagy számban hagyták el az országot menekültek (pl. az 1956-os forradalmat követően a becslések szerint kétszázezren menekültek nyugatra) és migránsok, elsősorban politikai és gazdasági okokból. A rendszerváltással megszűnt az ország elszigeteltsége és megindult a bevándorlás. A menekültek helyzetével foglalkozó Genfi Egyezményt már 1951-ben megszületett, Magyarország viszont csak a rendszerváltás után írta alá. A szocializmus alatt is alkalomszerűen sor került menekültek befogadására, politikai megfontolások és szolidaritás alapján. Legismertebbek görög polgárháború miatt hazánkban letelepedő görög menekültek és a chilei Pinochet-puccs elől menekülők.

Az első jelentősebb bevándorlási hullám az 1980-as évek végén zajlott, amikor főleg magyar nemzetiségű román állampolgárok kértek menedéket hazánkban. A délszláv háború idején több ezren érkeztek Jugoszlávia területéről. A Magyarországra érkező bevándorlók legnagyobb része a mai napig a szomszédos országokból érkezik, túlnyomó többségük magyar nemzetiségű.

Európán kívülről legnagyobb számban kínaiak érkeztek a kilencvenes évek elejétől kezdődően. Mára, a tévhitekkel ellentétben összesen kb. 20 ezer kínai él Magyarországon. Kis számban, de több, mint ötven egyéb ázsiai és afrikai országból is érkeznek bevándorlók, legnagyobb számban Afganisztánból, Irakból, Iránból, Grúziából, Örményországból, Törökországból és Nigériából.

Motivációk

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) meghatározása szerint azt tekinthetjük migránsnak, aki ideiglenesen vagy tartósan nem a születési helye szerinti országban tartózkodik, és ahol jelentős szociális kötelékekkel rendelkezik. A menekültek és hazájukat elhagyni kényszerülők nem tartoznak ide, mivel a migránsok meghatározásában fontos szerepet tölt be az, hogy szabad választás eredményeként költöznek új lakóhelyükre.

A migránsok olyan személyek, akik hosszabb ideig külföldön tartózkodnak, nem turizmus céljából. A bevándorlásnak sokféle célja lehet. Meg kell különböztetnünk az önkéntes és a kényszerű migránsokat. Az önkéntes migráció (vándorlás) azt jelenti, hogy az egyén saját elhatározásából, konkrét céllal költözik más országba. Ilyen célok lehetnek például a továbbtanulás, munka, jobb megélhetés, családdal való egyesülés, letelepedés, vagy a nyugdíjas évek nyugodt eltöltése. Sokan nem telepednek meg Magyarországon, hanem hazájukból ingázóként itt vállalnak munkát. A külföldi munkavállalók, diákok és a bevándorlók általában a jobb lehetőségek reményében hagyják el hazájukat. 2008. végén a bevándorolt, letelepedett és a három hónapot meghaladó tartózkodók száma 184 568 fő volt (forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikák).

Ezzel szemben a kényszerű migráció azt jelenti, hogy az egyén nem szabad akarata, hanem külső körülmények miatt kényszerül rá, hogy elhagyja hazáját. A menedéket keresők üldöztetés, polgárháború, elnyomás és bántalmazás elől menekülnek. Az üldöztetés történhet faji vagy vallási alapon, nemzetiségi hovatartozás vagy más meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, illetve az egyén politikai és világnézete miatt. Leggyakrabban hirtelen kell elhagyniuk hazájukat, nem rendelkeznek információkkal az új országról, nem beszélik a nyelvét. Ott kell hagyniuk munkájukat, egzisztenciájukat, családi és baráti kapcsolataikat. Jogi státuszuk alapján ide tartoznak a menedéket keresők, a menekültek, a befogadottak, az oltalmazott státuszúak és az ideiglenes védelem alatt állók. 2008-ban összesen 3 118-an kértek menedékjogot hazánkban. Kevesebb, mint felük (43 %) érkezett Európán kívüli országokból. Az összes menedékkérőből mindössze 160-an kaptak menekültstátusz 2008 folyamán (forrás: Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikák).


A projekt az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program társfinanszírozásával valósul meg.