- Kezdjük a régmúlt időszakokkal. Napjainkban globális felmelegedés érzékelhető. Ez egyedüli jelenség, vagy már régebben is volt ilyen? Gondolok itt több ezer, vagy akár több millió évvel korábbi eseményekre.

Gyakorlatilag minden olyan éghajlatváltozás, amelyben most benne vagyunk, már volt a Földön. Ilyen mértékű mindenképpen, ilyen sebességű viszont nem, vagy csak nagyon ritkán. Ismerjük a jégkorszakon belül - amiben most élünk - a glaciális és interglaciális időszakokat, tehát a nagy jégkiterjedésű és a kisebb jégkiterjedésű periódusok váltakozását, ez több tízezer év alatt valósul meg. Ha elosztjuk a változás mértékét, a négy-öt fokot az idővel, ami alatt ez végbemegy, akkor egy sokkal lassabb folyamatot kapunk átlagosan, mint amit most megélünk. Jelenleg, az elmúlt száz év átlagában, egy nyolctized fokos melegedést történt, hogyha ezt tízezer évre kivetítenénk, úgy az egy rettenetes klímaváltozás lenne, sokkal nagyobb, mint a négy-öt fok. Mindenképpen volt már melegebb a Földön, mint most, 125 ezer évvel ezelőtt két fokkal melegebb volt, mint a kiindulási állapot, tehát amihez képest a nyolctizedet mérjük. Az utóbbi 1300 évben, azonban nem volt ennél magasabb érték.

- A 125 ezer évvel ezelőtti felmelegedésnek mi lett a következménye?

Erről „kevés” a feljegyzésünk, csak közvetett adataink vannak, mindenképpen méterekkel magasabb volt az óceán, tehát a mai tengerparti városok elképzelhetetlenek lennének egy olyan állapotban, de ugye 125 ezer év alatt azt a szót használni, hogy bekövetkezett, kevésbé szerencsés, mert egy igen lassú, sok tízezer év alatt kialakult folyamat volt ez akkor. A nehézség most az, hogy ez pár évtized alatt következik be, még ha kisebb is, sokkal nagyobb alkalmazkodást követel az emberiségtől.

- Ha a felmelegedést évtizedes bontásban nézzük, akkor a legmelegebb az elmúlt évtized volt. A hőmérséklet növekedése a következő évtizedekben is nőni fog?

Mindenképpen azt kell megnéznünk, hogy mi okozza ezt a melegedést. Az elmúlt tíz év volt a legmelegebb, de az azt megelőző tíz évek is rendre megverték a korábbiakat. Valahol a hetvenes-nyolcvanas évek között volt egy mélypont, ami egy pár tized fokos visszaesést jelentett az 1940-50-es évekhez képest. Az 1940-50-es kiemelkedésben még volt természetes ok, a naptevékenység akkori kisebb erősödése, a vulkánok elmaradása, ezek a tényezők is belejátszanak az éghajlatba, csak sokkal kisebb mértékben, mint az ember.

- A kérdés tehát akkor az, hogy ezt a melegedést valóban az ember okozza-e?

Az ENSZ által létrehozott Éghajlatváltozási Kormányközi Testület szerint legalább 90 százalék az esélye, hogy az ember okozza.

- A kérdés tehát akkor az, hogy ezt a melegedést valóban az ember okozza-e?

Elsősorban arra, hogy az elmúlt száz év éghajlati történései jól visszaadhatók a modellekben. Azokban a számítógépben realizálódó eszközökben, amelyekben a fizika alaptörvényei, a tömeg, az energia és az impulzus megmaradása alapján számolják végig, hogy hogyan alakult a Föld éghajlata és ennek legjellemzőbb mutatója az átlaghőmérséklet. Ha számítógépes modellekben megpróbálják reprodukálni az átlaghőmérsékletet, akkor beleteszik az összes ismert emberi és természetes hatást, és szépen visszakapják azt a változást, ami az elmúlt száz esztendőben történt. De csak akkor kapják vissza, ha az emberi tevékenységet is figyelembe veszik. Ugye, a modellben van arra lehetőség, hogy elhagyjuk a hatótényezők egy részét, elhagyjuk az összes emberi tényezőt, mind az üvegház-hatású gázokat, mind az aeroszolokat, ekkor, az utolsó ötven évben szétválik a tény és a modell-szimuláció. Azt kell gondolnunk, hogy az emberi hatás nélkül nem tudott volna kialakulni ennek az utóbbi, legalább fél évszázadnak a közel fél fokos melegedése ezen a nyolctized fokon belül. Tehát, igen valószínű, hogy az ember okozza.

- Tévedhetünk-e ebben a kérdésben? Magyarul előfordulhat, hogy netán mégsem az emberiség a felelős?

Két óriási nagy hibát kellene elkövetnie az emberi tudománynak, hogy ne legyen igaz. Az egyik, hogy rettenetesen túlbecsüljük az üvegház-hatású gázoknak az éghajlati hatását, és egy másik hiba ezzel párhuzamosan az, hogy valami mégis okozza ezt a változást, amiről az emberi tudománynak fogalma nincs. Ennek a két súlyos hibának kell együtt jelen lennie. Az üvegház-hatású gázok szerepét körülbelül 30 éve ugyanolyan mértékűnek számoljuk a világ legkülönbözőbb modelljeiben, tehát szinte semmi az esélye annak, hogy egyes kutatóállomásokon mindenki összebeszél, és hamis értékeket adnak ki. A másik hibának is kicsi az esélye. Rengeteg tényezőt végigszámoltunk már, a naptevékenységet, a vulkánokat, a számos belső ingadozását a légköróceán-rendszernek és egyik sem képes olyan hosszan tartó és olyan mértékű változást okozni, mint amilyent megtapasztaltunk az utolsó ötven évben.