- Úgy olvastam, hogy Magyarország, Hollandiával és Dél-Afrikával többi között a különösen veszélyeztetett területek közé tartozik a klímaváltozás terén. Mennyiben igaz ez?

Ez attól függ, hogy mi az összehasonlítás alapja, de attól is, hogy csak a természeti változások okozta kockázatokat említjük, vagy figyelembe vesszük a gazdaság és a társadalom fejlettségét, szervezettségét is. A természeti változások terén összességében közepesnek, vagy talán még kisebbnek mondanám a veszélyeztetettségünket. Sokkal rosszabb például a helyzet számos trópusi és tengerparti országban, ahol nálunk ismeretlen időjárási jelenségek is pusztítanak. Ugyanakkor annak, hogy nálunk három éghajlati hatása, az óceáni-, a kontinentális- és mediterrán hatás találkozik, az a következménye, hogy az éghajlat kis eltolódása hatására egyik, vagy kettő átveheti az irányítást. Az eddigi forgatókönyvekből például két utóbbi előretörése valószínűsíthető, bár a 2010-es év az első kettőről szólt. Gazdaságunk ugyanakkor – minden gondunk ellenére – fejlettebb, a társadalmunk pedig szervezettebb, mint a teljes világ átlaga. Tehát a közepes kockázatokhoz az átlagosnál talán kisebb sérülékenység tartozik. Ennek ellenére sajnos – minden változás nélkül is nemzeti össztermékünk mintegy egy százaléka, 150-180 Mrd forint, időjárási kártételek áldozatává válik. (Érdemes ezt a számot összevetni egy-egy húsbavágó gazdasági „csomag” becsült megtakarításával!)

- Egyáltalán mennyire veszélyes hazánkra nézve a klímaváltozás? Melegebb nyarak, enyhébb telek?

Nem a hőmérséklet emelkedésével van a gond, hanem a csapadék csökkenésével és ennek is előnytelen éven belüli megoszlásával. Minden számítás arra utal, hogy nyáron illetve az év melegebb felében jelentősen csökken a csapadékhozam. Ez azért baj, mert a Kárpát-medencében már ma is a víz a zöldtömeg képződés fő korlátja, hiszen napfénytartamból és hőmérsékletből ehhez az évi 5-600 mm csapadékhoz képest jól állunk. Van ugyanis egy hasonlat az ökológiában, amely a növények fejlődését egy dézsához hasonlítja, amiben a vizet oldalról függőlegesen álló deszkák tartanak meg, mondjuk egy abronccsal összefogva. Legyenek ezek a lécek a szimbolikusan a növény genetikai értéke, a talaj tápértéke, a hőmérséklet, a csapadék, stb. Ha most valamelyik léc rövidebb, mint a többi, akkor csak olyan mélységű víz maradhat a dézsában, amilyen hosszú ez a legrövidebb deszka!

- A régebbi időjárási jelentések is beszámoltak szélsőséges hőmérsékleti értékekről és időjárási viszonyokról. Ezek most gyakoribbak lesznek vagy ez egy természetes folyamat?

Az biztos, hogy a klímaváltozással nemcsak az átlagértékek módosulnak, hanem minden bizonnyal az e körüli eloszlás is. Abban nem lehetünk biztosak, hogy minden időjárási elem erősebben fog szóródni az átlag körül. Annyit tudunk, hogy az egy-egy napi csapadék mind a megfigyelések, mind a modellek szerint növekszik, miközben azonban a csapadékos napok száma csökken. A hőmérséklet viszont talán kevésbé fog szóródni az átlag körül, mert a Földön összességében csökken a hőmérsékletkülönbség mind az egyenlítő és a pólus, mind az átlagosan enyhébb óceánok és a kontinensek között. Az viszont valószínű, hogy az átlagok eltolódása irányába eső szélsőségek (tehát pl. a nagyon meleg nyári napok) szaporodnak, ugyanakkor az ellentétes irányúak (pl. a mínusz 20-25 fokos hidegek) ritkábbak lesznek. De ne feledjük, mindez több évtizedes átlagban igaz. Ha egy-egy évben hűvösebb a nyár, vagy gyakori a fogcsikorgató hideg, az még nem jelenti a klímaváltozás végét. Ahogy az ilyen események felszaporodásából sem következik annak begyorsulása.

- Melyek azok a térségek, régiók hazánkban, ahol különösen érvényesülnek a megváltozott éghajlat hatásai?

Ebben nincsenek nagy területi különbségek, sokkal nagyobbak maguk a változások, amik már végbementek, illetve a fokozódó melegedés hatására várhatók. Ugyancsak kisebbek a különbségek a változásban, mint a kiinduló értékekben. Ezért egy-egy térség érzékenysége, esetleg sérülékenysége elsősorban attól függ, hogy milyen értékről indulnak. Az amúgy is száraz Alföld például nehezebb helyzetben van, mint a kedvezőbb éghajlatú nyugat-dunántúli térségek.

- Az elmúlt évben a híradók szinte napról-napra számoltak be áradásokról, aszályokról, földcsuszamlásokról. Régebben is gyakoriak voltak az ilyen jelenségek Magyarországon csak nem tudtunk róluk, vagy nem voltak ennyire a média kereszttűzében?

Voltak korábban is ilyen események és akkoriban a hazai viszonyokról tudtunk is. Ahogy már jeleztük, nem egyértelmű, hogy a szélsőségek szaporodnak, bár az biztos, hogy a média gyorsabb és hatékonyabb lett. Ma nincs olyan ok, ami miatt az időjárási szélsőségeket el kellene hallgatnunk.