- Az előző részben az éghajlat melegedésének megfékezéséről, az üvegházgázok kibocsátásának mérséklési lehetőségeiről beszélgettünk. Akkor nem jutottunk el a megújuló energiákig. A klímakutató szerint mekkora szerepe lehet ennek a viszonylag új területnek az éghajlatváltozás megfékezésében?

A korábban már említett Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, az IPCC 2007-ben közreadott utolsó nagyjelentésében összehasonlítja a már említett megoldási módok hatékonyságát a megújuló energiákéval. Azt látjuk, hogy igen, ez a mód világátlagban versenyképes az energiatakarékossággal és –hatékonysággal, és többet ígér az eddig említett más lehetőségeknél. Konkrétan a nap- és szélenergia, a geotermikus energia, a bioenergia, a vízenergia illetve az óceánokon a hullámzás és az ár-apály ingadozás kihasználása jó lehetőségeket ígér.

- Az EU-ban és így hazánkban is már konkrét kötelezettség-vállalás is történt ezen a téren. 

Így van, méghozzá több is. A legfontosabb talán az, hogy 2020-ra az összes energiatermelés 20%-át a fenti megújuló energiaforrásokból kell az Uniónak fedeznie. Mivel azonban erre a különböző országok természeti adottságai sem azonos mértékben adnak lehetőséget, a számok országonként különböznek. Az átlagnál többet vállalnak egyes a szélenergiában gazdag, s a hagyományos energiához nehezebben hozzájutó, északi országok, mint Svédország (49%), Lettország (42 %) és Finnország (38 %). De, Ausztria (35 %), Portugália (31%) és Dánia (30%) is jóval az átlag fölött vállalt ezen a téren. Magyarország számára, amely szél- és vízenergiában kifejezetten szegény, nap- és geotermikus energiában relatíve jól áll, 13 %-ra kell emelni a megújulók részarányát. Vagyis a jelenlegi arányt meg kell duplázni!

- Ha ez megvalósul, akkor akár ez lehetne a megoldás is?

Bár nagy lehetőség van a megújulókban is, azért önmagában nem elég a megoldáshoz, méghozzá két okból. Az egyik az, hogy azért a megújulók aránya nem növelhető minden határon túl. Tudniillik akkor sem, ha félretesszük mindazokat a technológiai problémákat, amik miatt ma még a legtöbb megújuló energiaforrás a mi földrajzi szélességeinken objektíve (állami támogatás nélkül) drágább, mint a hagyományos, szennyező energiaformák. Tehát vagy a jelentős technológiai fejlesztésekbe, vagy a folyamatos állami támogatásba mindnyájunknak bele kell fizetnie ahhoz, hogy akár a jelenlegi vállalásokat teljesíteni tudjuk. A másik probléma az, hogy minden megújuló formának is vannak környezeti korlátai. A szélerőművek esztétikuma, hanghatása és veszélye a madarakra például erősen vitatott, a napenergia óriási felületeket igényel, a bioenergia alapanyagainak szállítása jelentős többletköltséget jelent, miközben sokfelé a termőföldre az élelmiszer megtermeléséhez volna szükség, a biomassza (pl. tűzifa) egyszerű elégetése ugyancsak növeli a kibocsátást, még ha feltételesen megújuló energiaforrásnak tartjuk ezt is. Persze azért nem szabad szem elől téveszteni a fő célt, a fosszilis energiaforrások minél nagyobb arányú kiváltását, s ebben a megújuló energiaforrások racionális növelésének a felhasználásának fontosságát.

- Van még más lehetőség, ami hozzájárulhat az üvegházgázok kibocsátásának mérsékléséhez?

Igen, van három is. Az első az erdőtelepítés, vagyis a szén-dioxid nyelők erősítése. Igaz, ma még évente Belgium területével egyező mértékben csökken a Föld erdeinek területe, s a jövőben is a világ nagy részén az élelmiszer-termelésé lesz a fő szerep. Egy másik lehetőség a széndioxid és akár más anyagok is föld alá helyezése illetve sajtolása. Ma még ez igen drága, kísérleti stádiumban levő lehetőség, de sokan bíznak benne. Mások viszont a probléma szőnyeg alá söprésével azonosítják. Az biztos, hogy ez nem fenntartható megoldás, hiszen a felhagyott bányaüregek és a széndioxid befogadására alkalmas felszín alatti rétegek előbb-utóbb megtelnének. Nyilvánvaló tehát, hogy az igazi hosszú távú megoldást a fenti, más megoldásokban kell keresni.

- De mi az említett harmadik lehetőség?

Ez a nem széndioxid üvegház-gázok mérséklése. Itt a halogénezett szénhidrogének kibocsátását már nemzetközi egyezmények korlátozzák, elsősorban az ózonréteg védelme érdekében. Igaz, hogy e megoldások egy része más üvegházgázokkal váltja ki a radikálisabb freon- és halon gázokat, vagyis az üvegházhatás szempontjából kevésbé hatékony. Ugyanakkor, a metán és a dinitrogén-oxid kibocsátás mérséklésére is érdemes lesz odafigyelni. Az utóbbira a mezőgazdaság műtrágya felhasználása ad lehetőséget. Az elsőre a levegőtől elzárt körülmények közötti élelmiszer-termelés (pl. rizsföldek), a bányászat terén kínálkozik további esély. Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy a metánkoncentráció növekedése az utóbbi két évtizedben örvendetesen lassult.